Kezdetek
Pásztó egy közel tízezer lakosú megyei kisváros a Mátra és a Cserhát között, a 21. főút mentén. Évszázadok óta többnyire katolikus lakta település. A pásztói evangélikusok (csakúgy, mint a kisterenyeiek) 1838-tól a sámsonházai, 1872-től pedig a salgótarjáni anyaegyházhoz tartoztak. Az 1924-ben létrejött missziói egyházközség temploma − a parókiával együtt − Kisterenyén épült fel.
A századforduló táján, az ipari fejlődés következtében megindult a bevándorlás, így protestánsok is érkeztek – főként Nógrád megye falvaiból. Létszámuk még csekély volt, ezért templomépítésre nem volt mód. A gyülekezeti élet az 1920-as években kapott nagyobb lendületet, amikor is az akkor kibővített Gárdonyi Géza Általános Iskola felajánlotta egy helyiségét istentiszteletek tartására, havi két alkalommal. A gyülekezetben folyó kazuális szolgálatok 1924-től vannak anyakönyvezve.
A rendszerváltás újabb fordulatot hozott, hiszen már hetente tarthattak istentiszteletet a protestánsok – református és evangélikus szertartás szerint felváltva.
Templomépítés
[sg_popup id=”207″ event=”inherit”]
[/sg_popup]
A templomépítés gondolata egyre gyakrabban merült fel a lelkészek és a gyülekezet részéről egyaránt. 1993 februárjában a gyülekezet 6 lelkes tagja − a református testvérekkel karöltve − alapítványt hozott létre a pásztói evangélikus templom építésére. Már ebben az évben meglett ennek eredménye, hisz a városi önkormányzat ingyen telket biztosított és 600.000 forint támogatást adott.
[sg_popup id=”208″ event=”inherit”]
[/sg_popup]
1994-ben a MEE pályázatot írt ki a templom tervrajzára. 11 pályázó közül 1995. decemberében az Ybl Miklós-díjas Csomay Zsófia nyert. A következő év november 23-án (a millecentenáriumban) megtörtént a várva-várt alapkőletétel. 1999. április 18-ára elkészült a kivitelezési terv, négy hónap múlva megkezdődtek a munkálatok.
Az elkészült hajlékot D. Szebik Imre püspök 2001. május 19-én, Labossa Péter lelkészsége idején szentelte fel. A kész templom 60 millió forintba került. Harangot csak három év múlva kapott a templom. A zenei életet egy elektromos orgona segíti.
Gartai István esperes (aki több mint négy évtizeden át pásztorolta a helyieket) nyugállományba vonulása óta (1986) lelkészhiány miatt a mindenkori sámsonházai lelkész látja el a pásztói szolgálatot.
A jelen
A gyülekezet bár lassan, de növekszik – a tradicionális evangélikusok lemorzsolódása ellenére is. Az óvodai hittan (1992-től) és a 2013-ban beindult kötelező hit- és erkölcstan oktatás következtében egyre több kisgyermekes család csatlakozik. A gyermekbibliakör (2011 óta) és a 2015-ben bevezetett havi rendszerességű családi istentiszteletek és nyári gyerektáborok őket hívatottak még inkább bevonni. A tágas templomkert ebben a szolgálatban nagy lehetőségeket rejt.
A templomban (felépülése óta) a reformátusok havi két alkalommal tartanak istentiszteletet. Velük és a környékbeli baptistákkal is szoros a kapcsolat. A januári ökumenikus imahéten így négy felekezet (katolikusok is) tartja az alkalmakat már hosszú évek óta.
Egykoron a parókia terve is elkészült, de egyelőre még nem erősödött meg annyira a közösség, hogy ezen álma is megvalósulhasson. A remény erősen él a pásztói evangélikusokban, hogy ennek is eljön majd az ideje.
A gyülekezet lelkészei:
| Limbacher Zoltán 1924−1943 | |
| Gartai István 1943−1986 |  |
1986-tól a sámsonházai lelkészek: |
|
| Sztojanovics András (1986-1988) |  |
| Aklan Béla Sándor (1988-1996) |  |
| Selmeczi Lajos Péter (1996-1999) |  |
| Labossa Péter Mihály (1999-2002) |  |
| Lehoczky János Endre (2002-2014) |  |
| Horváth-Hegyi Áron (2014-2021) |  |
| Sztyéhlik Csaba (2021-) |
